Az izlandi ló egy Izlandon kitenyésztett lófajta. Bár a lovak kistermetűek, olykor póni méretűek, a legtöbb nyilvántartás az izlandi lovakra lóként hivatkozik. Az izlandi lovak hosszú életűek és szívósak. Szülőhazájukban kevés betegség jellemző rájuk. Az izlandi ló őseit valószínűleg a vikingek vitték Izlandra Kr. u. 860 és 935 között. A fajtát az irodalom és a történelmi feljegyzések az izlandi történelem során végig említik. A lovakat az északi mitológiában imádták, és ezt a szokást az ország legkorábbi telepesei hozták magukkal Izlandra. Az évszázadok során szelektív tenyésztés alakította ki a fajta jelenlegi formáját. Az izlandi egy öt jármódú fajta, amely a biztos lábtartásáról és a zord terepen való átkelésre való képességéről ismert. A tipikus járáson (járás, ügetés és vágta) kívül a fajta két további járásról is ismert.
Az Izlandi Ló
Tudj meg többet az izlandi lovakról
Az Izlanid Ló
Az Izlandi Ló Jármódjai
Járás (lépés)
Négyütemű, egyenletes, oldalirányú jármód, amelyben a ló mindig három lábon támaszkodik, a negyedik pedig előrelép. Kényelmes tempójú, hosszú távú terepezésnél pihenőgaitként szolgál.
Ügetés
Kétütemű, diagonális mozgás: egyszerre lép a bal első–jobb hátsó, majd a jobb első–bal hátsó. Ruganyos, lendületes, ugyanakkor a lovas számára ülésben nagyobb rázkódással jár, mint a tölt.
Tölt
Négyütemű, oldalirányú, már közepes – magas sebességet is elérő jármód. A ló hátát és a lovas ülését alig rázza, ezért rendkívül kényelmes. Ideális hosszú távon, sőt gyors könnyűterepen is.
Vágta / Galopp
Háromütemű, körkörös mozgás felfüggesztési fázissal. A munka ügetés fölötti sebességnél vagy ugrások, gyors iramváltások során használják. Akár rövid sprintekre, akár hosszabb vágtaszakaszokra kiváló.
Repülő ügetés (flugskeið / flying pace)
Kétütemű, oldalirányú „versenygait”, ahol egy rövid lebegési fázis választja el a bal-, majd jobb oldali lábpárt. Csak a legtehetségesebb lovak tudják stabilan; rövid távon 48 km/h körüli csúcsgyorsaságra képes, izgalmas látványosság a tempófutamokon.
